Egy esztendő naperőművel

A környezetvédelem, vele összefüggésben a tudatos fogyasztói magatartás nem ördögtől való, ám az is igaz, hogy nem a kezdetektől… A fogyasztói társadalom – szerezd meg, használd, elavult, szerezz újabbat – mókuskereke egyrészt leplezetlenül energia(túl)fogyasztással jár, másrészt, csak a legutóbbi időkben lett környezettudatos. Ez utóbbi sem biztosan mindig igaz, hiszen még a tájékozottabb fickóknak is időbe kerül, mire a marketingrizsa mögé látnak (ha látnak egyáltalán…). 

A lényeg, hogy tavaly elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy komolyan elgondolkodjunk egy háztartási naperőmű létesítésén. Egyszeri, s nem is kicsi kiadás, megtérülési ideje nem igazán számolható (eddig - ha figyelmesen olvas…) s nem igazán akadtak (tavaly még) ilyen rendszerek lakossági működtetésben. Igaz, ikertestvérem egy félévvel korában már – talán azt is írhatom, rábeszélésem hatására – magának építtetett ilyet. Igen ám, de nálunk egyrészt jobb, másrészt rosszabb is volt a helyzet. Jobb a geometriai adottságok okán, lévén házunk észak-déli tájolású, tehát adott a tetőfelület. És ezen a tetőn úgynevezett szegedi cserép van, márpedig tető, illetve héjazat cserét nem terveztünk. Másrészt, s inkább ez volt a probléma, az akkori és tervezett áram (szakszerűbben: villamos energia…) fogyasztásunk kissé tervezhetetlen volt. Növelő tényezők között tartottam számon András fiam hatalmas asztali számítógépének turbósított fogyasztását. A konyha indukciós rendszert kapott, rögtön a 6 laposat (a korábbi 5 lapon gáz működött, azaz működött volna. Az áttérést éppen ez indukálta, hiszen az új, 5 lapos rendszert (kb. egy esztendős volt a cserénél…) nem, illetve csak kompromisszumokkal lehetett használni. Ugyanis az égőfejek közötti távolság miatt 5 nagyobb edény ezeken nem fér(t) el, csak kisebbek, nagyból legfeljebb 3, vagyis a régi, egybe főző-sütő tűzhelynél nem lett jobb a helyzet. S hogy ezt az utat is lezárjam, egyrészt oda kellett vezetni megfelelő keresztmetszetű vezetékeken a 3 fázist az új indukciós főzőlaphoz, külön egy ugyancsak méretezett vezetéket alatta az 1 fázisú sütőhöz. Tudni kell, hogy a ház 3x16 A áramerősség-teljesítmény foglalása már kevésnek mutatkozott. Tehát fel kellett bővíteni 3x20 amperre, kihúzni az új, méretezett betáp-rendszert, azt bekötni – s csak ezután volt érdemes gondolkodni a naperőműről.

A valóságban persze mindez természetesen párhuzamosan zajlott. Információkérés az áramszolgáltatótól, az indukciós lap keresése majd beszerzése (internetes vásárlás lett, jóval olcsóbban, mint a környékbeli üzletek ajánlata) Tárgyalás az áramszolgáltató szerződött szakemberével, az árammérő helyének átalakítása-helyes kialakítása, majd a kábelezés. Ez utóbbi saját kivitelezésben készült, s a néhány vezeték elhelyezése közel 8 órás harc eredményeke lett. Az ok prózai, a korábbi műanyagcső nem erre az igénybevételre volt tervezve, de a friss csempézés miatt nem igazán volt lehetőség a cserére. Ezek a munkálatok nem kevés pénzbe kerültek. Az indukciós lap akciós árán felül további 110 ezer forintot fizettem ki, hálózatbővítésre, anyagra, szakemberre.

Miután adott volt a 3x20 A betáp-rendszer, jöhetett a konkrétabb tervezés, persze, már szakember (Kovács Péter) segítségével. Az első kérdés mindig az, eddig mennyi volt az áramfogyasztás, s tendenciájában mire számítunk? Az elsőre van objektív válasz, a korábbi villanyszámlák, azokon a havi 12-15 ezer forintos fizetnivalók. A másodikra már nem biztos: András egyetemista lesz (lett) ősztől, gépét már vagy viszi magával, vagy csak hétvégén használja. Az indukciós lap ugyan nagy áramigényű, de nem megy annyit – és még gondolkodtunk egy sort, mire megszületett a válasz, nekünk 3 fázisú, 14 db japán Hitachi napelemekkel szerelt, Fronius inverteres, s évi 3,8 kW-os rendszer kell, ami 1,75 M forintba kerül(t). Amennyiben van többlet-termelés, azt az áramszolgáltató átveszi. Érdemes ennek az árát is megnézni. Ha veszünk, akkor 1 kWh óra kb. 40 Ft, ha ezt mi adjuk el, akkor 20 Ft a bruttó ár. A különbség a rendszerek használati díja. Vagyis, egy ökölszabály máris adott: lehetőleg annyit termeljünk, amennyit elfogyasztunk, illetve úgy villamosítsunk, hogy mi fogyasszuk el a megtermelt energiánkat. (Jó hőszigetelésű házakban akár elektromos kazánt is érdemes megfontolni.) Tudni kell, hogy a háztartási naperőmű éves elszámolási rendszerben működik, tehát az átvételről fogva nincs havi villanyszámla, hanem évente egyszer ráfizetés vagy visszatérítés van.

A megbeszélések után az időrendet is egyeztettük. A szerelési munkálatok kevesebb, mint egy napot vettek igénybe, s ebben a tetőn való mozgás, a padlástéri vezetékezés, az inverter beszerelése, konfigurálása mind benne foglaltatott. Ennél is fontosabb, hogy a felszerelt rendszert 10 napon belül átvette üzemeltetésre az áramszolgáltató – s ennek volt a napokban pontosan 1 esztendeje.

Tehát most volt érdemes elvégezni – pontosítani a számításokat: vajon mennyi idő alatt hozza be az árát a nem olcsó rendszer?

 Egy teljes esztendő fogyasztása

Mielőtt ezt megmutatnám, néhány további megfontolást ismertetek. Nevezetesen, most olyan mérő van felszerelve, ami egyrészt méri a bejövő villamos energia fogyasztást, illetve a hálózatba táplált, a napelemekkel megtermelt, s az inverterrel szabvány feszülstségre és 50 Hz-re alakított villamos energiát is. (Tehát ez inverter nemcsak váltóáramot állít elő, hanem továbbá annak frekvenciáját hozzá igazítja a kinti, meglévő 50 Hz-hez, s csak akkor engedi a betáplálást a kinti rendszerbe, ha a színuszhullámok pontosan ugyanott, tehát szinkronban vannak). Persze, van aki úgy véli, éjszaka is mehetnénk a saját áramról, de ez a sziget-üzemmód, amihez még egyrészt kéne egy jó nagy akkumulátor (ilyet gyárt Elon Musk is…) másrészt, tudomásom szerint ez Magyarországon vagylagos: vagy visszatáplálás van, vagy sziget üzemód. Harmadrészt, egy ilyen, háztartási méretű akkumulátor meglehetősen drága, magyarországi adatom nincs is. Az USÁ-ban nagyságrendben kb, annyi, mint a napelem+inverter.

Az egy év adatai elég jók. Nyilván köszönhetőek az adatok a most már láthatóan fölé lőtt termelésnek.

A rendszer 5166 kW villamos energiát termelt.

A teljes termelésünk

Ebből az áramszolgáltatónak átadott 3866 kW mennyiséget.

Az átadott termelés

A hálózatról vételeztünk 2356 kW-ot. Ezt nem kell kifizetni: 92.400 Ft.

Az átadott és az átvett különbsége (azaz 3866-2356) 1510 kW-ért kb. 20 Ft-ot fizet az áramszolgáltató, ez tehát 30.200 Ft (Most tartunk 120 ezer forintnál.)

 Ugyanakkor felhasználtuk még közvetlenül a megtermelt 5166 kW és az átadott 3866 kW különbségét is, ez további 1300 kW. 20  forinttal ez 26 ezer, 40 forinttal 52 ezer forint. Ha egy közbülső 30 forinttal értékeljük, akkor is 39 ezer, vagyis évi 160 ezer forint a nyereség. Ez alapján tehát a mi beruházásunk nagyjából 10 év alatt hozza vissza magát (változatlan energiaárakkal számolva). 
Aztán megint másként kb. 8-9 százalékos kamatot is jelenthet, ami a mai banki kamatok(?) helyett lényegesen jobb megoldássá emelik.
Nem írtam még arról, hogy a rendszerhez tartozik egy zseniális applikáció, (Fronius solarweb) amelyen naponta követni lehet a termelést. 
Nemcsak azt: büszkeséggel tölt el, hogy e rendszer üzembe állítása 2.63 tonna széndioxid kibocsátástól mentesítette a Földet.