2024-05-02

Az Omega-univerzum unikuma: a Ma reggel

Az Omegának igen sok emlékoldala működik, ilyen - többek között - az Élő Omega. A most következő írás eredetileg itt jelent meg, s igazából az Omegáról írt írásaim ezzel teljesek.

A történet úgy kezdődött, hogy korabeli, a felvételek címeit őrző füzetemben egy 1973. augusztus 3-ai újszegedi Omega-koncert számait nézegettem, és próbáltam ezeket valami logikai sorba szedni.

Az egyértelmű volt, hogy bizonyos felvételek más címmel és más szöveggel megjelentek, (Hello Elefánt - A madár)  de akadt egy olyan, ami kilógott a többi közül, mert sehol sem maradt több nyoma: és ez a Ma reggel című dal.

És akkor még néhány szó a felvétel készítésének körülményeiről, mert mai szemmel azért ennek is van nem kevés érdekessége.

Az talán nyilvánvaló, hogy bár igazi magnószalagon találtam a felvételt, nem a szalagos magnóval készült, hiszen ahhoz hálózati 220 V kellett volna. Jóskával Laci öcsémnek vettünk egy MK-25 kazettás magnót, ami nemcsak hálózatról, hanem elemről is működött. Ráadásul, a hangszórója mikrofonként is működött, tehát nem a mostani minőségben ugyan, de végülis alkalmas volt koncertfelvételek rögzítésére is. Na hát ezzel az MK-25-tel voltam az újszegedi koncerten, és a felvett kazettát másoltam át a szalagra, és ezen a szalagon találtam rá a Ma reggel című számra…

Rákerestem a youtube-on, semmi.

Az egész interneten - semmi.

Na, hát ilyen nincs  is.

Vagy mégis van…?!?

Molnár Sándor - Sala - barátommal is egyeztettem, ha valaki, akkor ő is sokat, sőt, mindent tud az Omegáról, ráadásul ő is, ugyanebben az évben, de néhány nap különbséggel Pécsett volt koncerten.

És kiderült, ott sem hangzott ez el, illetve ő sem tud semmit a dalról.

Tehát a Ma reggel kizárólag az én régi magnószalagomon maradt fenn, ez egy unikum!!!

Azért ez nem semmi!!!

Ezt követően Mihály Tamással, illetve kis-Benkő (Benkő László) segítségével Molnár György, Elefánttal is próbáltam kapcsolatot keresni. Mihály Tamás vissza is írt, egyrészt nem ismert rá a dalra, másrészt, úgy gondolta, azért nem lett utóélete, mert: „Rég volt, nem emlékszem, de így utólag nem is nagyon érdekes. Vagy a szöveg, vagy a zene nem volt elég jó” – válaszolta. Elefánt szerint meg akár Presser is lehet a szerző. Tekintve azonban az időpontot – 1973 nyara, vagyis több, mint két évvel vagyunk az újjáalakulás után – ez magam sohasem tartottam reálisnak. Benkő Lacit és többieket nem tudtam elérni.

Természetesen nem adtam fel a reményt, hiszen nemcsak nekem szokatlan, hogy az Omega, amelyik 1972 után 1988-ban(!) adja ki a Szexapót (addig ez elkallódott nótának számított!) nem a dalok elvesztéséről híres.

Így aztán kapcsolatot kerestem és találtam az Omega akkori szövegírójához Sülyi Péterhez. Már maga a kapcsolat megtalálása és megkeresése sem volt egyszerű, hiszen Péter nem aktív Facebook-használó, így ottani üzenetem sokáig olvasatlan volt, de igen gyakorlott vagyok hasonlókban, tehát nem adtam fel, és sikerült is! Tehát vázoltam Péternek a helyzetet, s arra kértem, ha ideje engedi, próbálja felidézni a nóta szövegét…

Sülyi Péter elmondta, - nem mellesleg, megerősítve mindazt, amit eddig más forrásból is hasonlóan tudtunk -, hogy a szerző az akkori Omega-módszertan szerint nem egyetlen tag volt. Valaki hozott egy zenei motívumot, aztán a másik hozzátett, a harmadik változtatott, szóval közös munka volt végig. A Ma reggel meg azon dalok sorába tartozik, amelyekben kitüntetett szerepe van a hangszeres szólónak. Péter véleménye szerint éppen ez okozhatta a dal hanyagolását, későbbi „elvesztését”: az ilyen szám sikeres tud lenni a koncerten, de a lemezen már nem annyira mutat jól.

A magam korabeli tapasztalatai ezt teljesen aláhúzzák: minden koncerten minden Omega-tagnak volt legalább egy olyan darabja, amelyben megmutathatta virtuóz zenei tudását. A Ma reggelben a technikai problémák, a nem túl jó hangminőség ellenére a nagyon alapos basszusgitár és a kitűnő dobjáték is átjön.

Közben egykori Omega-klubos barátommal, a már szóba hozott Salával nekiestünk a dalnak, s tizedmásodpercről-tizedmásodpercre, a legkülönbözőbb szoftveres szűrők alkalmazásával próbáltuk visszafejteni a szöveget. A nagyon nyers, nyilván sok félrehallást tartalmazó verziót elküldtem Sülyi Péternek, s néhány nap múlva az email-ek között ott figyelt a válasza:

„Kedves Ottó,

ennyire jutottam a kirakós játékban. Két helyen kell még valamit kitalálni - kihallani már nemigen lehet többet. Ezekre várom a szíves olvasói ötleteket!

Útmutató a próbálkozáshoz:

- a "Mitől félsz" után azonos ritmusú 3 szótag jön, aminek a végére egy belső rím kívánkozik!

- a fránya 4. sor teljesen hiányzik. Más a prozódiája, mint a további versszakok 4. sorainak. Azok kis különbséggel variálódnak: közülük az utolsó variáció az tuti. (A többin lehetne javítani!)

Már csak azért is lehet javítani, mert hiszen első alkalommal énekelte Mecky, és ilyenkor előfordulhat, hogy hetet-havat összeénekel az ember, ha valami nem jut eszébe...

Üdv: SP"

 

És akkor nézzük a szöveget:

 

Ma reggel

(Sülyi Péter, Omega, 1973. augusztus 3. újszegedi koncert)

1. Ma reggel, ma reggel, ne menj el

Mitől félsz, kitől félsz, ma reggel

Napfény játszik a szemeiden

Fényét adja az ég kékjén

Gondolj egyet s többé sose menj el

 

2. Temess el magaddal ma reggel

Takarj be ma este a kezeddel

Napfény szólít ma reggel

Szíved örül a melegével

Gondolj egyet s többé sose menj el

 

3. Ne menj el

Magaddal temess el ma reggel

Napfény szólít ma reggel

Szíved ébred a melegével

Gondolj egyet s többet sose menj el

 

4. Akid volt, nem is volt, felejtsd el

Amid volt, sosem volt, hajítsd el

Napfény játszik a szemeiden

Szíved teli a melegével

Gondolj egyet s többé sose hagyj el

 

A szöveg ebben a formában már az Élő Omega fórumán „kitisztázott" javaslatokat tartalmazza. A legtöbbet Kiss Laura segített.

Tehát a néhány hetes „nyomozás” idáig jutott. Elég sok mindent sikerült kideríteni, és az újszegedi koncert – bebizonyosodott - ősbemutató is volt.

A dal tehát az öreg, vénséges vén, igazi magnószalagról felkerült az internetre, és meghallgatható itt:

https://www.youtube.com/watch?v=ywkR1rjJ2MY

Ugye, milyen jó…?