A környezetvédelem, vele összefüggésben a tudatos
fogyasztói magatartás nem ördögtől való, ám az is igaz, hogy nem a kezdetektől…
A fogyasztói társadalom – szerezd meg, használd, elavult, szerezz újabbat –
mókuskereke egyrészt leplezetlenül energia(túl)fogyasztással jár, másrészt,
csak a legutóbbi időkben lett környezettudatos. Ez utóbbi sem biztosan mindig
igaz, hiszen még a tájékozottabb fickóknak is időbe kerül, mire a
marketingrizsa mögé látnak (ha látnak egyáltalán…).
A lényeg, hogy tavaly
elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy komolyan elgondolkodjunk egy háztartási
naperőmű létesítésén. Egyszeri, s nem is kicsi kiadás, megtérülési ideje nem
igazán számolható (eddig - ha figyelmesen olvas…) s nem igazán akadtak (tavaly
még) ilyen rendszerek lakossági működtetésben. Igaz, ikertestvérem egy félévvel
korában már – talán azt is írhatom, rábeszélésem hatására – magának építtetett
ilyet. Igen ám, de nálunk egyrészt jobb, másrészt rosszabb is volt a helyzet.
Jobb a geometriai adottságok okán, lévén házunk észak-déli tájolású, tehát adott
a tetőfelület. És ezen a tetőn úgynevezett szegedi cserép van,
márpedig tető, illetve héjazat cserét nem terveztünk. Másrészt, s inkább ez
volt a probléma, az akkori és tervezett áram (szakszerűbben: villamos energia…)
fogyasztásunk kissé tervezhetetlen volt. Növelő tényezők között tartottam számon
András fiam hatalmas asztali számítógépének turbósított fogyasztását. A konyha
indukciós rendszert kapott, rögtön a 6 laposat (a korábbi 5 lapon gáz működött,
azaz működött volna. Az áttérést éppen ez indukálta, hiszen az új, 5 lapos
rendszert (kb. egy esztendős volt a cserénél…) nem, illetve csak
kompromisszumokkal lehetett használni. Ugyanis az égőfejek közötti távolság
miatt 5 nagyobb edény ezeken nem fér(t) el, csak kisebbek, nagyból legfeljebb 3,
vagyis a régi, egybe főző-sütő tűzhelynél nem lett jobb a helyzet. S hogy ezt
az utat is lezárjam, egyrészt oda kellett vezetni megfelelő keresztmetszetű
vezetékeken a 3 fázist az új indukciós főzőlaphoz, külön egy ugyancsak
méretezett vezetéket alatta az 1 fázisú sütőhöz. Tudni kell, hogy a ház 3x16 A
áramerősség-teljesítmény foglalása már kevésnek mutatkozott. Tehát fel kellett
bővíteni 3x20 amperre, kihúzni az új, méretezett betáp-rendszert, azt bekötni –
s csak ezután volt érdemes gondolkodni a naperőműről.
A valóságban persze mindez természetesen
párhuzamosan zajlott. Információkérés az áramszolgáltatótól, az indukciós lap
keresése majd beszerzése (internetes vásárlás lett, jóval olcsóbban, mint a
környékbeli üzletek ajánlata) Tárgyalás az áramszolgáltató szerződött
szakemberével, az árammérő helyének átalakítása-helyes kialakítása, majd a
kábelezés. Ez utóbbi saját kivitelezésben készült, s a néhány vezeték elhelyezése
közel 8 órás harc eredményeke lett. Az ok prózai, a korábbi műanyagcső nem erre
az igénybevételre volt tervezve, de a friss csempézés miatt nem igazán volt
lehetőség a cserére. Ezek a munkálatok nem kevés pénzbe kerültek. Az indukciós
lap akciós árán felül további 110 ezer forintot fizettem ki, hálózatbővítésre,
anyagra, szakemberre.
Miután adott volt a 3x20 A betáp-rendszer, jöhetett
a konkrétabb tervezés, persze, már szakember (Kovács Péter) segítségével. Az
első kérdés mindig az, eddig mennyi volt az áramfogyasztás, s tendenciájában
mire számítunk? Az elsőre van objektív válasz, a korábbi villanyszámlák, azokon
a havi 12-15 ezer forintos fizetnivalók. A másodikra már nem biztos: András
egyetemista lesz (lett) ősztől, gépét már vagy viszi magával, vagy csak
hétvégén használja. Az indukciós lap ugyan nagy áramigényű, de nem megy annyit –
és még gondolkodtunk egy sort, mire megszületett a válasz, nekünk 3 fázisú, 14
db japán Hitachi napelemekkel szerelt, Fronius inverteres, s évi 3,8 kW-os
rendszer kell, ami 1,75 M forintba kerül(t). Amennyiben van többlet-termelés, azt
az áramszolgáltató átveszi. Érdemes ennek az árát is megnézni. Ha veszünk,
akkor 1 kWh óra kb. 40 Ft, ha ezt mi adjuk el, akkor 20 Ft a bruttó ár. A
különbség a rendszerek használati díja. Vagyis, egy ökölszabály máris adott:
lehetőleg annyit termeljünk, amennyit elfogyasztunk, illetve úgy
villamosítsunk, hogy mi fogyasszuk el a megtermelt energiánkat. (Jó
hőszigetelésű házakban akár elektromos kazánt is érdemes megfontolni.) Tudni
kell, hogy a háztartási naperőmű éves elszámolási rendszerben működik, tehát az
átvételről fogva nincs havi villanyszámla, hanem évente egyszer ráfizetés vagy
visszatérítés van.
A megbeszélések után az időrendet is egyeztettük. A
szerelési munkálatok kevesebb, mint egy napot vettek igénybe, s ebben a tetőn
való mozgás, a padlástéri vezetékezés, az inverter beszerelése, konfigurálása
mind benne foglaltatott. Ennél is fontosabb, hogy a felszerelt rendszert 10
napon belül átvette üzemeltetésre az áramszolgáltató – s ennek volt a napokban
pontosan 1 esztendeje.
Tehát most volt érdemes elvégezni – pontosítani a
számításokat: vajon mennyi idő alatt hozza be az árát a nem olcsó rendszer?
Egy teljes esztendő fogyasztása
Mielőtt ezt megmutatnám, néhány további
megfontolást ismertetek. Nevezetesen, most olyan mérő van felszerelve, ami
egyrészt méri a bejövő villamos energia fogyasztást, illetve a hálózatba
táplált, a napelemekkel megtermelt, s az inverterrel szabvány feszülstségre és
50 Hz-re alakított villamos energiát is. (Tehát ez inverter nemcsak váltóáramot
állít elő, hanem továbbá annak frekvenciáját hozzá igazítja a kinti, meglévő 50
Hz-hez, s csak akkor engedi a betáplálást a kinti rendszerbe, ha a színuszhullámok
pontosan ugyanott, tehát szinkronban vannak). Persze, van aki úgy véli, éjszaka
is mehetnénk a saját áramról, de ez a sziget-üzemmód, amihez még egyrészt kéne
egy jó nagy akkumulátor (ilyet gyárt Elon Musk is…) másrészt, tudomásom szerint
ez Magyarországon vagylagos: vagy visszatáplálás van, vagy sziget üzemód. Harmadrészt,
egy ilyen, háztartási méretű akkumulátor meglehetősen drága, magyarországi
adatom nincs is. Az USÁ-ban nagyságrendben kb, annyi, mint a napelem+inverter.
Az egy év adatai elég jók. Nyilván köszönhetőek az
adatok a most már láthatóan fölé lőtt termelésnek.
A rendszer 5166 kW villamos energiát termelt.
A teljes termelésünk
Ebből az áramszolgáltatónak átadott 3866 kW
mennyiséget.
Az átadott termelés
A hálózatról vételeztünk 2356 kW-ot. Ezt nem kell kifizetni:
92.400 Ft.
Az átadott és az átvett különbsége (azaz 3866-2356)
1510 kW-ért kb. 20 Ft-ot fizet az áramszolgáltató, ez tehát 30.200 Ft (Most
tartunk 120 ezer forintnál.)
Ugyanakkor
felhasználtuk még közvetlenül a megtermelt 5166 kW és az átadott 3866 kW különbségét
is, ez további 1300 kW. 20 forinttal ez
26 ezer, 40 forinttal 52 ezer forint. Ha egy közbülső 30 forinttal értékeljük,
akkor is 39 ezer, vagyis évi 160 ezer forint a nyereség. Ez alapján tehát a mi
beruházásunk nagyjából 10 év alatt hozza vissza magát (változatlan
energiaárakkal számolva). Aztán megint másként kb. 8-9 százalékos kamatot is jelenthet, ami a mai banki kamatok(?) helyett lényegesen jobb megoldássá emelik.
Nem írtam még arról, hogy a rendszerhez tartozik egy zseniális applikáció, (Fronius solarweb) amelyen naponta követni lehet a termelést.
Nemcsak azt: büszkeséggel tölt el, hogy e rendszer üzembe állítása 2.63 tonna széndioxid kibocsátástól mentesítette a Földet.
